A velencei temető
A velencei temető már az 18. század óta szolgál temetkezési helyként.
A temető két fő része a katolikus és a református temetőrész. A temetőt dél felől egy erdős terület határolja, ahol 100-150 éves, borostyánnal benőtt sírkövek mutatják a már nem használt, régi katolikus és református parcellák helyét. Az 1920-as évek végéig használták temetkezési helyként a temető északi részén található zsidó sírkertet, melyet 2014-ben újítottak fel. Nyugat felől egy bekötőút választja el a temetőtől a Meszleny család magántulajdonban lévő sírkertjét, ahol a családi sírok mellett megtalálható Driquet Péter, 1848-as honvéd alezredes sírja is. A temetőben található a Beck kápolna, madarasi dr. Beck Lajos, egykori országgyűlési képviselő, államtitkár, gazdaságpolitikus családi kriptája.
Az utakat övező gesztenyefák árnyékában nyugszik Molla Szadik, tatár-üzbég származású muszlim vallástanító, a Magyar Tudományos Akadémia egykori altisztje.
A kétezres évek elején épült meg a beltéri és fedett kültéri ravatalozásra alkalmas ravatalozó épület, a mozgássérültek számára is használható illemhely épületét pedig 2012-ben adták át.
A temetőben egy vezetékes vízcsap és két ásott kút biztosít az öntözéshez vízvételi lehetőséget. A temetőben hagyományosan minden évben halottak napi ökumenikus istentiszteletet, megemlékezést tartanak, 2014-ben ennek keretén belül kerülhetett sor a szóróparcella átadására.
